Konfirmáció

Pünkösd vasárnap ünnepi Istentiszteletre gyűltünk egybe. Az igehirdetés szolgálatát Závodi Zsuzsanna végezte. Az igehirdetés alap igéje az Apcsel 2, 36-41 volt: "Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek." Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: "Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?" Péter így válaszolt: "Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. (...) Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk."

 Az igehirdetést a konfirmációi fogadalomtétel követte.

A konfirmáció kezdetén a gyülekezet a konfirmálókkal együtt mondta el az alábbi hitvallást.

HITVALLÁS

Hiszünk Istenben, Jézus Atyjában, aki nekünk is Atyánk.
Hisszük, hogy ő teremtette a világot, benne engem is.
Hisszük, hogy szeretetével azon fáradozik, hogy megszabadítson bennünket a céltalanságtól.
Hiszünk Jézus Krisztusban, akit megfeszítettek, aki meghalt, de aki új életre támadt fel.
Hisszük, hogy ezért nekünk örök életünk lehet.

Hiszünk a Szentlélekben, aki megújít bennünket.
Hisszük, hogy segít ellenállni a gonosz hatalmának.
Hisszük, hogy érezteti jelenlétét a csüggedés és az öröm pillanataiban is.
Hisszük, hogy közösséggel és barátokkal ajándékoz meg, hogy hitünk erősödhessen.
Hisszük, hogy uralma alatt élünk, amelynek nem lesz vége. Ámen                                                                                                                                                                              

 

A konfirmációt megelőzően Szabó Krisztián konfirmandus felnőtt keresztségben részesült. Fia, Szabó Zalán Bence szintén a keresztség sákramentumában részesült.  

Pap Eliza és Pap Rebeka konfirmandusok gyülekezetünkből elszármazott fiatalok, akik néhány éve már nem Veszprémben élnek, azonban  gyülekezetünkben kívántak konfirmálni. Az ünnepi Istentisztelet keretében bizonyságot tettek hitükről, és hibátlanul feleltek a feltett kérdésekre. 

Eliza és Rebeka három kérdésre válaszoltak: 
A/ Hogyan hangzik a Tízparancsolat? 

1. Ne legyen más istened rajtam kívül!
2. Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.
3. Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!
4. Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját.
5. Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!
6. Ne ölj!
7. Ne paráználkodj!
8. Ne lopj!
9. Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!
10. Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!

B/ Mi a Gondviselésbe vetett hit? 

Megszabadít az aggodalmaskodástól, a babonák sötétségéből, az emberektől való félelemtől, derűssé és hálássá tesz, valamint reményt ad szívembe minden körülmény között. 

C/ Mi tesz egy szent cselekményt sákramentummá? 

Három dolog: Jézus Krisztus rendelése; van benne külső, látható jegy; van hozzáfűzött ígéret. 

A konfirmálók a fogadalomtételt követően személyes áldásban részesültek. 

A konfirmációt követően a lelkész megáldotta a konfirmáltakat.

A gyülekezet nevében Hajdáné Velegi Ildikó, a gyülekezet gondnoka köszöntötte a konfirmáltakat.  

"Kedves most konfirmált fiatalok, kedves szülők, nagyszülők, keresztszülők!

Nagy öröm minden évben pünkösd napján a gyülekezet elé állni és jelenteni, hogy ebben az évben is vannak olyan fiatalok, akik sikeresen számot adtak hitbeli jártasságukról, és ezáltal új, úrvacsorával élő tagjai lehetnek e gyülekezetnek. Az egyházközség nevében szeretettel köszöntöm fiatal testvéreinket. A vizsgával nagy erőpróbán jutottatok túl, akár fel is lélegezhettek. Mégis emlékeztetlek benneteket: a mostani konfirmációval nem célba érkeztetek, hanem ráléptetek egy olyan ösvényre, amelyen még hosszú utat kell bejárnotok. Előttetek nem a célvonal áll, hanem a startvonal, amit átlépve elindultok Krisztus követése útján. A Szentlélek Isten adjon erőt, bátorságot, hogy végigjárjátok ezt az utat. 

A gyülekezethez fordulok: hordozzuk őket imáinkban, fogadjuk őket testvéri szeretettel, hogy megérezzék, otthonra találtak nálunk. Szeretettel várunk benneteket az Istentiszteletekre, bibliaórákra, gyülekezeti rendezvényekre, nyári táborokba, ahol együtt lehetünk, együtt épülhetünk egymás hite által. 

Isten gazdag áldását kérem rátok és szeretteitekre! 

"A  minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az Ő örök dicsőségére, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni." /1Péter 5,10/ Ámen."

A konfirmált fiatalok részéről Füle Anna köszöntötte a gyülekezetet. 

"Úgy érzem, nagyon sok embernek köszönhetem azt, hogy itt állhatok, és a gyülekezethez tartozhatom, hogy ennyire közel érezhetem magam az egyházhoz. Először is köszönöm szüleimnek, akik kis koromban megkereszteltettek, és megígérték, hogy úgy nevelnek és neveltetnek, hogy a konfirmáció alkalmával fogadalmat tegyek az én Uramról. Köszönöm nagyszüleimnek, akik mindenben támogattak. Hálával tartozom hitoktatómnak, Pető Tímeának,  aki négy éven át tanított, és Zsuzsa néninek, aki felsős éveimben oktatott és a konfirmációra is felkészített. Hozzá mindig bátran fordulhattam minden kérdésemmel. Köszönet illeti ezt a szerető és befogadó gyülekezetet, akik közé jó érzés volt beülni, mert itt mindig mindenki szívesen beszélgetett velem Istenről, az életemről, az időjárásról, és bármiről. A gyülekezet programjai nagyon színessé tették az életem. A hittantáborok, a kézműves foglalkozások, a hittanórák felejthetetlenek. Kívánom hogy sokan tapasztalják meg ezt az érzést, hogy büszkén és boldogan válhassanak egy gyülekezet tagjává."

Az úrvacsorai ágendázás szolgálatát Oláh Emil lelkipásztor végezte.

Az úrvacsorát követően csoportképek készültek.