Egy vagyonos ember és a fia minden különleges mûvészi alkotást össze akartak gyûjteni. Minden megtalálható volt a gyûjteményükben Picassótól Rembrandt-ig, a németalföldi mesterek műveitől a modernekig. Gyakran leültek együtt és csodálták a nagyszerû munkákat.
Amikor a vietnami konfliktus kitört, a fiú elment a háborúba. Bátran életét adta, amikor megmentett egy másik katonát. Amikor az apa megtudta, mélyen gyászolta egyetlen fiát. Hónapokkal késõbb, épp karácsony elõtt kopogtattak az ajtón. Egy fiatalember állt az ajtóban, széles csomaggal a kezében.
Így szólt: "Uram Ön nem ismer engem. Én vagyok az a katona, aki a fiának köszönheti az életét. Gyakran beszélt nekem Önrõl és a mûvészet iránti szeretetérõl.”
A fiatalember felemelte a csomagját.
„Tudom, hogy ez nem nagy valami. Nem vagyok nagy mûvész, de azt hiszem, a fia szeretné, ha ezt megtartaná."Az apa kinyitotta a csomagot. A fiáról készült portré volt, amit a fiatalember festett. Az apa szemei megteltek könnyel. Megköszönte neki a képet, és felajánlotta, hogy kifizeti.
"Oh, nem uram, soha nem tudom visszafizetni, amit a fia értem tett. Ez ajándék!"
Az apa jól látható helyre akasztotta a portét, így ha látogatók jöttek, a fiáról készült kép volt az elsõ, amit megmutatott nekik a kollekcióból.
Néhány évvel késõbb az apa meghalt.
Sor került a képek elárverezésére. Sok vagyonos, befolyásos ember összegyûlt, és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes képeket a saját gyûjteményükbe. A fiúról készült kép az emelvényen volt. Az árverésvezetõ kopogtatott a kalapáccsal. "Az árverést ezzel a képpel kezdjük!"
Amikor a vietnami konfliktus kitört, a fiú elment a háborúba. Bátran életét adta, amikor megmentett egy másik katonát. Amikor az apa megtudta, mélyen gyászolta egyetlen fiát. Hónapokkal késõbb, épp karácsony elõtt kopogtattak az ajtón. Egy fiatalember állt az ajtóban, széles csomaggal a kezében.
Így szólt: "Uram Ön nem ismer engem. Én vagyok az a katona, aki a fiának köszönheti az életét. Gyakran beszélt nekem Önrõl és a mûvészet iránti szeretetérõl.”
A fiatalember felemelte a csomagját.
„Tudom, hogy ez nem nagy valami. Nem vagyok nagy mûvész, de azt hiszem, a fia szeretné, ha ezt megtartaná."Az apa kinyitotta a csomagot. A fiáról készült portré volt, amit a fiatalember festett. Az apa szemei megteltek könnyel. Megköszönte neki a képet, és felajánlotta, hogy kifizeti.
"Oh, nem uram, soha nem tudom visszafizetni, amit a fia értem tett. Ez ajándék!"
Az apa jól látható helyre akasztotta a portét, így ha látogatók jöttek, a fiáról készült kép volt az elsõ, amit megmutatott nekik a kollekcióból.
Néhány évvel késõbb az apa meghalt.
Sor került a képek elárverezésére. Sok vagyonos, befolyásos ember összegyûlt, és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes képeket a saját gyûjteményükbe. A fiúról készült kép az emelvényen volt. Az árverésvezetõ kopogtatott a kalapáccsal. "Az árverést ezzel a képpel kezdjük!"
"Ki akarja megvenni ezt a képet?"- kiáltott valaki hátulról. „Látni akarjuk a híres képeket. Hagyja ezt!" Az árverésvezetõ azonban hajthatatlan maradt.
"Mennyi a kikiáltási ára ennek a képnek? 100$-ért, 200$-ért valaki...?"
Egy másik hang mérgesen kiáltotta: "Nem azért jöttünk, hogy ezt a képet nézzük! Mi Van Goghot, Rembrandtot akarunk! Gyerünk már az igazi képekkel!"
De az árverésvezetõ tovább folytatta. "A fiú, a fiú! Kinek kell a fiú?" Végül egy ember szólalt meg a terem hátuljából. Õ volt hosszú ideig az embernek és fiának a kertésze. "Elviszem 10$-ért." Szegény ember lévén, az volt minden, amit fel tudott ajánlani.
"Mennyi a kikiáltási ára ennek a képnek? 100$-ért, 200$-ért valaki...?"
Egy másik hang mérgesen kiáltotta: "Nem azért jöttünk, hogy ezt a képet nézzük! Mi Van Goghot, Rembrandtot akarunk! Gyerünk már az igazi képekkel!"
De az árverésvezetõ tovább folytatta. "A fiú, a fiú! Kinek kell a fiú?" Végül egy ember szólalt meg a terem hátuljából. Õ volt hosszú ideig az embernek és fiának a kertésze. "Elviszem 10$-ért." Szegény ember lévén, az volt minden, amit fel tudott ajánlani.
"Ki ajánl érte 20$-t?" De a tömeg felmordult: "Adja neki oda 10$-ért! Nézzük a mestereket!" A tömeg kezdett mérges lenni. Nem akarták ezt a képet.
Az árverésvezetõ csapott a kalapáccsal. "Elõször, másodszor! Eladva 10$-ért!"
Egy ember a második sorból bosszúsan közbekiáltott. "Gyerünk már a többi képpel!"
Az árverésvezetõ csapott a kalapáccsal. "Elõször, másodszor! Eladva 10$-ért!"
Egy ember a második sorból bosszúsan közbekiáltott. "Gyerünk már a többi képpel!"
Az árverésvezetõ azonban letette a kalapácsot. "Az aukciónak vége!"
A tömeg megdöbbenve zúgott. "Mi lesz a festményekkel? Mi folyik itt?" - kiabáltak összevissza.
"Sajnálom. Amikor felhívtak, hogy levezessem ezt az aukciót, elárultak nekem egy titkot, mely a végakaratban feltétel volt. Egészen eddig nem mondhattam el. Csak a fiú portréja volt eladó. Aki azt megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Az, aki befogadja a fiút, megkap mindent!”
A tömeg megdöbbenve zúgott. "Mi lesz a festményekkel? Mi folyik itt?" - kiabáltak összevissza.
"Sajnálom. Amikor felhívtak, hogy levezessem ezt az aukciót, elárultak nekem egy titkot, mely a végakaratban feltétel volt. Egészen eddig nem mondhattam el. Csak a fiú portréja volt eladó. Aki azt megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Az, aki befogadja a fiút, megkap mindent!”



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése