Textus: Lukács 10. 38-42.
"38Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta.39Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. 5Móz 33,3 40Mártát pedig teljesen lefoglalta a sok munka. Ezért odajött, és így szólt: Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Mondd hát neki, hogy segítsen!41Az Úr azonban így felelt neki: Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz,42pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle."
Pár napja egy könyv került a látóterembe, a címe: Mária szívvel a Márták világában. (Joanna Weaver: Having a Mary Heart in a Martha World) A cím engem is elgondolkodtatott, és számadásra késztetett. Mennyi Mária és mennyi Márta lakik bennem?! Mária szívű emberek vagyunk a Márta világban. De nem kell szembeállítanunk a tevékeny életet a csendes áhítattal! Azonban észre kell vennünk, hogy az Istenért való tettrekészség milyen radikálisan ki tudja szorítani az életünkből az Istennel való létet. Az Úrért tenni és vele lenni nem ugyanaz!
Isten az óév utolsó napján nem azt kéri, hogy a valóságtól elrugaszkodottan lassíts le, inkább rendezd át szíved törekvéseit!
1. Életünk jó egyensúlya a szívben és nem a napirenddel kezdődik. A megoldás nem az, ha kevesebbet teszünk, hanem ha Istent helyezzük az első helyre a nyomás és a stressz idején.
Lehet, hogy ez túl elméletien hangzik, de nincs más út. „Mária” szívvel élni belső békével ajándékoz meg a Márták világában, a sürgetéssel tele világban is. Az új év küszöbén Jézus kér: Élj Mária szívvel, hogy Isten közelebb legyen hozzád, mint éppen az, amit teszel, ami fáradságod okozza! Légy a szükséges időben tevékeny és hívő minden időben.
2. Mária bátorsága a részvétel bátorsága! Ez a csendes nő nemcsak a múló idő feladataiból kér részt, hanem Isten örök igenjével indul el részt venni mindenben, ami az élet kihívása. Mária jelenléte hitvallás arról, hogy felelős részem van Isten munkájából. Ő is ismeri a konyha világát, a fáradságot, de a sürgetés idején az egy szükségest választja. Márta és Mária történetéből nem szabad arra következtetnünk, hogy dicséretesebb dolog szótlanul hallgatni, mint önfeláldozóan dolgozni. De a tevékeny életnek helyes viszonyban kell lennie az eggyel, a Jézus igéjére való nyitott odafigyeléssel. Az örök szeretet képes elvégezni bennünk, hogy kisimuljanak lelkünkön a gondok redői. Csakis az ő kezében van jó helyen mindaz, ami sikerült és az is, ami nem, ami örömet adott és az is, ami szomorúsággal töltött el, ami mélységbe rántott és az is, ami magas hegyre vitt fel.
Nekünk is sok tennivalónk volt és lesz is, de azért soha nem szakíthatjuk el magunkat attól a forrástól, amelyből élünk. Jézus arra kér, erős figyelemmel forduljunk az Egy felé, az egyetlen dolog felé, ami örökre megmarad, és ne szóródjunk szét e világ számtalan kínálkozó lehetősége között. Mert ami igazán lényeges az élet, – amit Jézustól kaptunk. Ma megköszönjük Istennek az életünket, az elmúlt évet, amit kegyelemből, kegyelmi időként kaptunk. Köszönjük, hogy másokat szolgálhattunk, finomságokkal, de az igével is. Köszönjük a pihenés és az elfáradás egyensúlyát, a csüggedés és a hála napjait.
3. A sok munka, a végtelen számú feladat ellenében, szükségünk van az igére való figyelésre. Jézus nem akarja, hogy túlterheljük magunkat. A hiábavalóság ellenében Isten siet a segítségünkre. A Zsolt. l27:2 versében ez áll: „Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradtsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget”.
Márta, Márta, – és itt mindenki a saját nevét is behelyettesíthetné – sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Amikor Jézus ezt mondja, azt szeretné, hogy életünket, cselekedeteinket ne az aggódás irányítsa. Nemcsak szorgosan kell élni, hanem meg kell tanulni a léleknek lecsendesedni. Ha Jézus erejével indulunk el, feladatainkat elvégezni, az felszabadít a gondok, a túlfeszítettség alól a legfontosabb megértésére. Bizony nem minden szükséges, amit mi annak tartunk, így fog kisimulni gondterhelt arcunk és Mária szívvel megérjtük, Isten közelebb van hozzánk, mint az, amit teszünk, ami fáradságunk okozza! Jézus Máriával és Mártával és velünk is beszélget. Ezt mondja: saját akaratodat el kell tudni engedned ahhoz, hogy az életet megtaláld. „Aki elveszíti azt az életét énérettem, megmenti azt”. /Lukács 9.24./ Legyen időnk megpihenni és aggódásainkat félre tenni; Jézus szavát előre helyezni. Ő mindig, pazarló módon adja a szavát és áldását! Csak egyre van szükség! Ámen /Z.Zs./

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.