Hiszek egy Istenben

Elhangzott 2025. szeptember 21-én az "Ifjúság Vasárnapja" istentisztelet keretében.

Hiszek egy Istenben…

Gyermekkoromban egy apró csodán keresztül tapasztaltam meg először Isten közelségét.

Alsó tagozatos voltam, amikor elveszítettem a lakás kulcsomat. Akkor, életemben először Jézushoz fohászkodtam, hogy segítsen megtalálni. Röviddel ezután a zsebemben ott lapult a keresett lakáskulcs . Ez volt az első pillanat, amikor megértettem: Isten meghallgatja az imádságomat.

Szeretetben neveltek a szüleim, de nehéz gyermekkorom volt. Édesapám alkoholbetegsége sok szenvedést okozott a családnak. De három elvonókúra után, Isten kegyelméből élete utolsó nyolc évében józanul élhetett, és én igazán megtapasztalhattam, milyen boldogság az, ha van édesapám, akire büszke lehetek és akire számíthatok. Édesanyám szeretete és biztató szavai végigkísérnek az életemen: „Tanulni, tanulni, tanulni!” Próbáld meg, majd menni fog, ne add fel.” “Tanulj, majd előrébb jutsz.”

Így a tanulás lett a menedékem, de mindig nagyon erős vizsgadrukkal küszködtem. Vizsgák előtt sikerült lecsendesítenem magamat, az imádságba kapaszkodtam: elmondtam egy Miatyánkot, és Isten kegyelmére bíztam a sorsomat. Megtapasztaltam, hogy Ő ott van mellettem, és segít felidézni azt, amit megtanultam. Jézus jelenléte megnyugtatott, rábíztam életem Isten vezetésére.

Miután férjhez mentem, azt mondták, hogy talán nem lehet gyermekem, rábíztam a jó Istenre, hogy Ő döntse el, lesz-e családom, és hogyan éljem az életem. Isten kegyelméből két gyermekünk született, Bence és Csanád. Megtanultam: ha Istenben bízom, nem maradok egyedül, mert Ő minden helyzetben mellettem áll.

Ezért vallom, hogy nekünk, hívőknek könnyebb az életünk. Nem azért, mert nincsenek nehézségeink, hanem mert tudjuk: van kihez fordulnunk, van, aki mindig velünk van.

Az élet olyan pályára sodort, ahol nevelhetem, taníthatom, de ami a legfontosabb számomra, segíthetem a fiatalokat az előrehaladásukban. Így kicsit én is részese lehetek az álmaik megvalósításában, mert a tanár híddá feszül, hogy diákjai elérjék álmaikat. A Padanyi Katolikus Iskolában tanítok matematikát, informatikát és osztályfőnökként segítem a rám bízott osztályt. A fiataloktól sokat tanulok az önzetlenségről, a szeretetről. A világot ők már kicsit más látásmódban élik meg, mint mi. Ez nem baj, hanem egy olyan lehetőség, ahol a generációk segíthetik egymást!

Az én tanúságtételem tehát ez: megtapasztaltam Isten gondviselő szeretetét, mert

szívem mélyéből mondom, ami hitem egyszerű titka: hiszek EGY Istenben!... /P.R.Cs./