Szabad az út

Az igehirdetés elhangzott 2023. december 17-én. Igehirdető: Závodi Zsuzsanna.

Alapige: Zsidókhoz írt levél 10,19-22a

"Mivel pedig teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel..."

Mire is kapjuk Istentől ezt az új lehetőséget? Mire szolgálhat nekünk karácsony előszobája?

Már csak egy lépésre vagyunk karácsony ünnepéltől! Segít választ találni, ha végiggondoljuk, hogy ténylegesen mire is való egy előszoba. Mit szoktunk tenni, amikor egy házba belépve először az előszobába toppanunk? Levesszük a nehéz télikabátot, és fogasra akasztjuk. Ha otthon vagyunk, az átázott cipőt is levesszük, és meleg papucsba bújunk. Egyszóval könnyítünk ruházatunkon, hogy minél kényelmesebben és otthonosabban érezzük magunkat. De ezzel még nincs vége az előszobai ténykedésnek. Az előszoba nem cél. Itt csak eldöntjük, hogy merre tovább a lakásban: Egy szoba felé indulok, vagy a fürdőbe kezet mosni, esetleg a konyhába.

Mire kapjuk az advent időszakát? Arra, hogy igyekezzünk letenni mindazt, amire éppen nincs szükségünk. Igyekezzünk megszabadulni a nehéz terhektől, nyomasztó feladatoktól, hogy Isten előtt elcsendesedhessünk, és hogy Ő útirányt mutasson, célt adjon nekünk, feltölthessen minket Lelke által.

Persze, jól tudjuk, hogy a feladatok letétele, a görcseink kiengedése pont ilyenkor nehezebb. Egyáltalán nem azt érezzük advent idején, hogy megszabadulhatnánk tennivalóktól, inkább azt, hogy az ünnep közeledtével egyre többet kell felvállalnunk, hogy minden szép és jó legyen. De azért legyünk őszinték: nagyon sok minden a mi döntésünkön múlik. Azon, hogy megpróbáljuk-e másként beosztani időnket. Azon, hogy megválogatjuk-e az elfoglaltságainkat azok értékessége szerint. Biztosítunk-e magunknak szabad perceket az elcsendesedésre. Másfél óra reggeli csendességről számolt be valaki a bibliaórán.

Megérkeztünk, itt állunk advent lelki előszobájában. Nézzük ezt a mai igét, hogyan segít minket a tájékozódásban.

Ebben az igében minden egy irányba mutat: Krisztus felé. Ez az ige arra buzdít minket, hogy „bemenjünk” abba a bizonyos mennyei szentélybe, hogy „odajáruljunk” Istenünk elé azon az „élő úton”, aki maga Krisztus.

„Mivel teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által: járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel.”

Az egész mondat valójában egy hasonlat, ami beszédes képekből áll össze.

1. Az ószövetségi áldozat képe jelenik meg, de egészen különleges módon: Jézus nemcsak Főpapja népének, hanem egyúttal Ő maga az áldozat is – értünk!

2. Új utat kapunk az Atyához. Minden újnak azért kell egyenesség lennie bennünk is, a szívünkben is, hogy megjelenjen rajunk az Úr dicsősége! Az „élő út” képéről maga Jézus beszél. Én maga az út, az igazság és az élet, az Atyához csakis Rajta keresztül vezet út!

3. Szabad az út! Ebből a mai igéből ezt írjuk be szívünkbe, mert ez igénk közepe, és a képei is mind erről szólnak! Szabad az út. Járható az út, nincs semmi akadály. Mit is jelent ez?

Valahol Oroszországban. A német hadifoglyok tábora elcsendesedett. A szénbányában ledolgozott nehéz műszak után, lassan álomba szenderülnek a rabok. Egyszer csak kitárul a nehéz, tolózáras ajtó, és a hadifoglyok által legjobban rettegett vezényszó zökkent vissza mindenkit az álomból a kegyetlen valóságba: – „Egész tábor, sorakozó!” – maga a tábor parancsnoka szól hozzájuk. – „Hadifoglyok! Hazátokban ma két napig tartó ünnepet kezdenek. A nagy Szovjetunióban nincs időnk ünnepelni. Itt kemény munka folyik, hogy megteremtsük a világ proletárjainak jólétét. Ezért most a világ valamennyi dolgozójával való együttérzésetek jeléül énekeljétek el velem az Internacionálét!” - El is kezdi: „Fel, fel ti rabjai a földnek...” De az ezer fogoly hallgat. Valaki hátul egy másik dalba kezd, néhányan éneklik vele, először kissé bátortalanul: „Csendes éj, szentséges éj...” A táborparancsnok a nemzetközi munkásinduló végét ismétli: „Ez a harc lesz a végső...”. Ekkor, mintegy ellen-énekként zendül fel a „Csendes éj” második strófája, melynek utolsó sorait ezer, rabságban is szabad torok, már nem is énekli, hanem szinte belekiáltja a sötét éjszakába: „Krisztus megszabadít! Krisztus megszabadít!” Ha vannak különleges pillanatok az életben, amikor az ember közel érzi az eget magához, akkor ez a pillanat ilyen lehetett. Egyikük sem tudta megmagyarázni, de akkor és ott, ez a karácsonyi ének új erőt adott, reményt ébresztett: „Krisztus megszabadít! Krisztus megszabadít!”

Mit jelentett a szabad út a gyermektelen, idős házaspárnak, Zakariásnak és Erzsébetnek: micsoda utat nyitott előttük Isten ígérete, gyermekük megszületése! Mit jelentett a Jézussal való találkozás pl. Zákeusnak, a vak Bartimeusnak, vagy a magdalai Máriának!

4. Az idei advent a megújulás, a megtisztulásról szóljon. Isten biztat bennünket: Szabad az út, közelebb Őhozzá! Szabad az út, hogy megéljük a Jézussal való közösséget, nagyobb hittel mint eddig.

A mi Urunk meghív minket kicsit beljebb, hogy vele beszélgessünk, hogy vele vacsoráljunk. Az Ő áldása kísérje a csendet, az úrvacsorát, éljünk vele karácsony ünnepében is.

Példa:

Az északi gazdag gyáros elszörnyedt, amikor megpillantott egy déli halászt, amint a parton csónakja mellett heverészett és pipázott. Miért nem mégy ki a tengerre halászni ? kérdezte a gyáros. Mert ma már elég halat fogtam. De mért nem fogsz többet, mint amire szükséged van ? kíváncsiskodott tovább a gyáros. Mit csinálnék vele ? Kérdezte a halász.

Több pénzt keresnél – hangzott a válasz. Akkor szerelhetnél motort a csónakodra, amivel mélyebb vizekre is merészkedhetnél, ahol aztán több halat foghatnál. Új hálót vehetnél. Akkor még több halat fognál, és még több pénzed lenne. Hamarosan annyi pénzed lenne, hogy akár két csónakod is lehetne. S akkor te is gazdag ember lennél, mint én.

S akkor mit csinálnék ? - kérdezte a halász. Akkor aztán pihenhetnél, és élvezhetnéd az életet.

Nos, mit gondolsz, most éppen mit csinálok ? - kérdezte az elégedett halász. Ámen /Z.Zs./