Meder és lendület

Elhangzott: 2015. március 30-án, virágvasárnap ünnepén

Igei olvasmány: Máté evangéliuma 21. rész 1-11. versek

Textus: 93. zsoltár 4. vers: A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az ÚR a magasságban.

Szeretett gyülekezet!

A virágvasárnapi bevonulás útja az Olajfák hegyéről vezet a Golgota hegyére. A vándorok, a kereskedők, a betegek, a templomi zarándokok és a családok útja ez. Ha az ember egy felvonuláson, egy zarándoklaton vesz részt, önkéntelenül is felveszi a ritmust, a tempót. A sokadalomba való lépés, a csatakozás vágya bennünk is három „lépést”, gondolatot kell, hogy tudatosítson.

1. lépés: A virágvasárnapi tömegnek, sokadalomnak útja van. Máté evangéliuma szerint szinte mindenki csatlakozni akart. Ezt olvassuk: „Felbolydult az egész város.” Sokan vannak, akik úgy érzik, hogy most előléphetnek a hétköznapi szürkeségből, a monotónia elkopott világából. Olyan sodró lendülettel követik Jézust, mint amikor egy patak sebességet vált. Ez a sokaság leginkább egy folyó zúgására emlékezetet. Meder és lendület – jellemzi ezt a sokaságot. Az Urat még a hatalmas vizek is dicsérik, most egy-nyelvűvé válik ez a hullámzó tömeg is.

Kik vannak a tömegben? Olyan emberek, betegek, falusiak, akik szívből tudják ünnepelni a szamárháton érkezett királyt. Ők már régóta várták, hogy történjek valami. A víz ilyen. Csendesen folyik, de sebességet vált, amikor összegyűjti az addig rejtett mélységben csörgedező ereket, vagy amikor a tavaszi csapadék felduzzasztja a sodrást. A folyó képe nemcsak az áradás veszélyét hordozza magában, hanem a jövő reménységét is. Jó helyen van az életem. Nem egy csepp víz az életem, amivel megtörténhet, hogy emlékek, nyomok nélkül beissza a száraz föld. Isten népének a hangja zúg, mint a hatalmas vizek. Oda is elvisz a folyó, ahová lábammal soha nem jutnék el.

Az áramló vízhez lehet csatlakozni. A folyó a felfrissülés képe, a virágvasárnapi tömeg az új közösségé. De kell hozzá a meder! Itt Jézus a meder. Ahhoz, hogy a 93. zsoltárban emlegetett morajlás ne alakuljon át fenyegető viharrá, vészjósló árvízzé, Jézusra van szükség. A víz, a tömeg akkor és addig áldott víz, ha megbecsüli a medrét. Tudni kell, mikor kell hátralépni, lelassítani, ahol agyagos a föld, ahol szétfolyhat, a fecsegésbe, vádaskodásba torkolhat az áradat.

Jézus a hit folyójához hív, ahol megszűnik a rombolás. A hit medrében megszólal a KIJÖVETEL EGÓ-ÉNÜNK ZÁRT VILÁGÁBÓL. Ahol lehet zúgó, éles hangokkal kiáltani, de lehet sírni is, mint nagypéntek estéjén.

Azok vannak Jézus körül, akik korábban sírtak, ágyhoz kötöttek voltak, kiszáradt az öröm az életükben. Ők már tudják, hogy nem az idő gyógyítja be a fájdalmakat, hanem Krisztus, aki feltámadt. A siratót éneklő magyar népdalok olyan szépen éneklik meg ezt.

2. lépés: A tömeg énekel. Mi magyarok így mondanánk, hogy siratót, segélykérést énekel. A szomorúság tud csak örömre fordulni. Ez minden vasárnap, ez minden istentisztelet lényege. A lelki borúlátás után, az evilági mennyiségi kényszerek után eljuthatunk a mélységből feltörő közös imádságra. A csendes vallomásra, az egyszerű nyelvezetre, hogy egy a sorsunk. Hozsánna – Jézus, segíts meg! Az Úr napján úgy dicsérjük az élet urát, hogy kiáltani is merünk. Nem kalandos magánakció a virágvasárnapi, és egyáltalán a vasárnapi dicséret. Ezért járunk templomba, mert borúra jön a derű. A rémes csüggedés is örömre fordul húsvét reggelén. 

3. lépés: A gyerekek is ott vannak ebben a történetben. Ők nem pálmaágat, hanem önmagukat adják oda Jézusnak. Ez az adni tudás: mindennapi feltámadásunk. Ezen az úton Jézus a mi vezetőnk. Isten gyermeke tudatosan lép Jézus nyomdokába. A passió itt: az önzetlen adás és szabad megajándékozottság drámája. Erre a bizalomra van szükségünk, amikor rálépünk a nagypénteki útra. Az odaadásból soha meg nem szüntethető örök élet származik. Jézus együtt örül a gyermekek örömével. Nagyhét kezdetén téged kér, vedd észre, hogy túlcsorduló mértékkel megrakja gondolataid, kezed, türelmed, szemed s szavaid erszényét. Hogy megtapasztald az örömöt, a titkot: adva növekszik benned a Krisztus. Ámen                                                         /Závodi Zsuzsa/