2013. november 3., vasárnap

Zarándoklat

Vasárnap délután negyed 4-kor zarándoklatra gyűltünk egybe, hogy elsétáljunk az Ótemplomhoz és részt vegyünk az esti Istentiszteleten. Szemerkélő esőben indultunk el, majd a Munkácsy utca közepéről a feltámadó erős zápor fordított vissza minket. A parókián forró tea mellett beszélgettünk egy órát, többek között a zarándoklatok tapasztalatairól és további lehetőségeiről.   
A zarándoklatra készített liturgiás lap bevezető imádságát, valamint az 1. és 2. állomás imádságait és énekeit a rossz idő miatt templomunkban mondtuk el az alábbiak szerint: 

"Kezdő ima:

Csillagok teremtője, az égő csipkebokor Ura,
MUTASS NEKÜNK UTAT!
Istenünk! A háborgó tengerek Ura, aki kenyeret adsz,
VEZESS MINKET AZ IGAZSÁGRA!
Istenünk, aki csendesen szólsz, aki a szeleknek Ura, 
TÖLTS EL ÉLETTEL!
Mindenek Teremtője, lelki és testi utazásaink Istene,
ADD HOGY MA MINDENKOR A TE UTADON JÁRJUNK! ámen

Ének: 471. dicséret: Fel barátim...


1. ÁLLOMÁS 

Zsoltár


126,1
Zarándokének. Mikor jóra fordította Sion sorsát az ÚR, olyanok voltunk, mint az álmodók. 
126,2 
Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön. Ezt mondták akkor a népek: Hatalmas dolgot tett ezekkel az ÚR! 
126,3 
Hatalmas dolgot tett velünk az ÚR, ezért örvendezünk. 
126,4 
Fordítsd jóra sorsunkat, URam, a délvidéki kiszáradt patakmedrekhez hasonlóan! 
126,5 
Akik könnyezve vetettek, ujjongva arassanak! 
126,6 
Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza! 

IMÁDSÁG:


Örökkévaló Istenünk, 
köszönjük neked a te egyházad eszközeit, 
minden zenét, minden csendet,
a színeket, a szimbólumokat,
melynek segítségével őszintén kifejezhetjük
dicséretünket feléd. 
Amikor most megállunk azokra emlékezünk, akik 
abban segítettek, hogy hitre jussunk,
akár egy ének eléneklésével, akár bibliai történetek elmesélésével,
akár hívogatással, amikor távolságtartók voltunk,
vagy amikor imádkoztak értünk, bár nem is kértük ezt.

MIND:

Formálj bennünket Urunk, ahogy a dombok képe változik,
formálj nagylelkűvé,
alakíts a hitben,
váradalmainkban,
a Rólad való tudásunkban, hogy 
a legjobb ezután következik,
hogy még jobban Krisztus-képű emberekké váljunk.
Tégy bennünket Jézus szenvedélyes követőivé,
és óvj meg attól, hogy csak passzívan nézzük egyházad történéseit. Ámen

2. ÁLLOMÁS

Zsoltár

122,1 

Zarándokének. Dávidé. Örülök, ha ezt mondják nekem: Az ÚR házába megyünk! 
122,2 
Lábunk megáll kapuidban, Jeruzsálem. 
122,3 
Jeruzsálem, te szépen épített város, részeid jól illenek egymáshoz! 
122,4 
Oda járnak a törzsek, az ÚR törzsei. Izráelnek szóló rendelkezés az, hogy ott magasztalják az ÚR nevét. 
122,5 
Mert ott állnak a bírói székek, Dávid házának székei. 
122,6 
Kívánjatok békét Jeruzsálemnek! Legyenek boldogok, akik téged szeretnek! 
122,7 
Legyen békesség falaidon belül, legyen boldogság palotáidban! 
122,8 
Testvéreimért és barátaimért mondom: Békesség neked! 
122,9 
Istenünknek, az ÚRnak a házáért is jót kívánok neked! 

ÉNEK: 

Maradj velem mert mindjárt este van,Nő a sötét, ó el ne hagyj Uram,
Nincs senkim és a vígaszt nem lelem,
gyámoltalannal ó maradj velem.

Minden múló perc Hozzád visz közel
Kegyelmed űzi kísértőmet le,
Nincs más vezérem Nincs más Mesterem,
Fényben, borúban, ó maradj velem."

   
Ezután járművekkel utaztunk a Jeruzsálemhegyre. Az Istentiszteleten Papp-Szabó Szimonetta szolgált. Az Istentisztelet alap igéje az I. Korinthus 12. volt: "... Így azonban sok tag van ugyan, de egy test..."
Az Istentiszteletet követően az Ótemplomi gyülekezet tagjai szeretetvendégség keretében szívélyesen fogadták gyülekezetünket és sokáig beszélgettünk. 
A szeretetvendégség keretében közösen mondtuk el a liturgiás lap harmadik, egyben utolsó imádságát: 

"3. ÁLLOMÁS 

Szentséges Atyánk!
Jöjjön el a te országod:
hogy te uralkodjál bennünk kegyelmeddel
és vezess bennünket a te országodba,
ahol színed látása homálytalan, szereteted tökéletes,
barátságod boldogságot árasztó, élvezésed örökké tartó.
Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben,
úgy a földön is:
hogy teljes szívünkből szeressünk téged és
szüntelenül reád gondoljunk,
hogy teljes lelkünkből mindig utánad sóvárogjunk,
hogy teljes elménkből minden szándékunkat
feléd irányozzuk és mindenben a te tiszteletedet keressük
s hogy végül minden erőnkből minden képességünket,
lelkünk és testünk minden rezdülését
a te szereteted szolgálatára fordítsuk és semmi másra;
felebarátainkat úgy szeressük, mint önmagunkat. 
Ámen"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése