Hálaadó Istentisztelet és szeretetvendégség 2/2.

2013. szeptember 22-én délután ünnepséget rendeztünk gyülekezetünkben, Závodi Zsuzsanna lelkipásztor 15 éves veszprémi szolgálatáról való megemlékezés, és templomunk felszentelésének 13-ik évfordulója alkalmából. Az ünnepség hálaadó Istentisztelettel kezdődött, amelyen főtiszteletű Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke szolgált. Az igehirdetés alap igéje a 2Korinthus 2. 12-15. volt: "...12. Mikor pedig Troásba mentem a Krisztus evangyélioma ügyében és kapu nyittatott nékem az Úrban, nem volt lelkemnek nyugodalma, mivelhogy nem találtam Titust, az én atyámfiát; 13. Hanem elbúcsúzván tőlük, elmentem Macedóniába. 14. Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk. 15. Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek,..."

Ezután Bognár Béla, a Veszprémi Református Gyülekezet főgondnoka köszöntötte a lelkészeket, a gyülekezetet és a meghívott vendégeket. Bevezetőjében a múlt és a jelen közötti kapcsolatot emelte ki a szikár és puritán katolikus költő, Pilinszky János "Naplórészlet" című versrészletével:

„Milyen nap is van? Úgy élek, 

hogy össze-összezavarom 

az idő menetrendjét.

’Latrokként – Simon Weil gyönyörű szavával 

-- tér és idő keresztjére

vagyunk mi verve emberek.

Elalélok, és a szálkák fölriasztanak.

Ilyenkor metsző élességgel látom a világot,

És megpróbálom feléd fordítani a fejemet.”

"A tér és az idő által alkotott kereszten két erős szög van, az „itt” és „most” erős szögei. Az ünnepség előkészítésekor is érezhető volt „itt és most”-ba való kényszerű bezártságunk. Mert a jelen megtapasztalható részletességével szemben, a „múltat” és a „másholt” valamennyien csak homályosan, vagy inkább cseréptöredékeiben látjuk. Ez az együttlét, ünnepség alkalom arra, hogy a „megpróbálom feléd fordítani a fejemet” mozdulatot megtegyük és a bennünk élő múlttöredékek kiegészüljenek a társunknál lévő darabokkal."- mondta a főgondnok. Jó alkalom ez a közös emlékezésre. 

Ezután Máthé Attila presbiter, a gyülekezet előző főgondnoka beszélt a templomépítés folyamatának fontosabb állomásairól és a lelkésznő itteni tevékenységeinek fontosabb 
eseményeiről, amelyet alább idézünk. 

"Főtiszteletű Püspök Úr, kedves Testvérek!A történtekre való visszaemlékezés vonatkozásában azért esett rám a választás, mert az említett időszakot részben építési- majd 1996-tól gyülekezeti gondnokként éltem át és voltam részese az egész folyamatnak.

Két dologról kell tehát megemlékeznem; az új templom felépítéséről és ehhez kapcsolódóan Závodi Zsuzsanna nagytiszteletű asszony 15 éves szolgálatáról. A kettő szorosan összekapcsolódik, hiszen ő az újtemplom első és egyetlen szolgálattevője mind a mai napig.

1./ Már az 1980-as évek második felében, Vajna Lajos nagytiszteletű úr szolgálata idején, felvetődött az igény a Jutasi úti lakótelepen megvalósítandó istentiszteleti hely kialakítására. Ennek első lépése 1991 novemberétől számítható, amikor Kotsis István lelkipásztor szervezésében a Báthory Általános Iskola aulájában rendszeres istentiszteleti alkalmak kezdődtek. Rövidesen határozat született az itt keletkezett pénzek elkülönítéséről, és igény fogalmazódott meg az Önkormányzat felé egy megfelelő telek adományozására nézve. Építési bizottság alakult és a presbitérium létre hozta az "Új Veszprémi Református Templomért alapítványt". /1993-1994/

1993- ban a telekadományozás megtörtént. Pályáztatás történt a tervezésre /Kovács Zsolt/ miközben a presbitérium több ízben is napirendre vette az építés ügyét, de - elsősorban kellő anyagi háttér hiányában - döntés nem születhetett.

1995-ös lelkészváltás után, 1996-ban Márkus Mihály püspök úr részéről jelzés érkezett az állami költségvetés 25 Mft-os tételéről, mely kifejezetten a templomépítésre volt használható. Ennek ismeretében Niederhoffer Zoltán nagytiszteletű úr határozott kiállásával a presbitérium az építés mellett döntött.

Ekkor felgyorsultak az események:
-Építési engedély: 1997 április 11.
-Alapkő letétel : 1997 június 8.
-Presbitériumi határozatok az építés ütemezésére 1997-99. között.

Folyamatos volt az adomány gyűjtés, úgy külföldről, mint belföldről egyaránt.
Elsőként az irodaszárny készült el 1998 őszére és ide költözhetett be az új beosztott lelkész Závodi Zsuzsanna. 

Még két fontos dátum: az első Istentisztelet 1999 karácsony estéjén volt, a templom szentelés pedig 2000. június 18.-án. Majd egy évtizedes szünet után a parkoló és a Kálvin kert is megépült, de ez már egy másik történet.

2./ Ahogy előbb említettem, Závodi Zsuzsanna nagytiszteletű asszony beosztott lelkészként érkezett hozzánk és költözött be a már lakható irodaszárnyba 1998 októberében. A Jeruzsálemhegyi Harangszó 1998. adventi számában köszöntöttük, szolgálatba lépése alkalmából és a presbitériumtól elsősorban az ifjúsági munkát kapta feladatul. Az igazi feladata ennél jóval több volt; a gyülekezet építés. Ez egybevág az alapkő letételkor elhangzottakkal: ”Itt Isten-háza épül, amely köré, gyülekezetnek kell erősödnie”. Az elmúlt 15 év ennek jegyében telt el.

Időközben a gyülekezet és a presbitérium is tapasztalta ezt, hiszen 2003. június 29.-én lelkésszé választotta Závodi Zsuzsannát.

Az eltelt idő mást is igazolt; nemcsak a családlátogatásokat, felnőtt és ifjúsági biblia órákat, családi istentiszteleteket, családos kört, baba-mama kört, hittanos táborokat, szeretetvendégségeket, gyülekezeti kirándulásokat, túrákat, többgenerációs táborokat kell megemlítenünk, hanem azt is, milyen fontos, hogy ezek során olyan közösségi, mi több: munkatársi kör alakult ki, amely nélkül hatékony gyülekezeti munka nem lehetséges. A gyülekezetnek ma már honlapja is van, melynek frissítése folyamatos, így az érdeklődő naprakész információkat kaphat az itt folyó közösségi életről. Ajánlom is, aki teheti, nézze végig és bizonyosodjon meg róla. Úgy vélem, ez nem magamutogatás, hanem a modern kor adta lehetőséget kihasználó missziós tevékenység.

Feltétlenül említésre méltó a városvezetéssel, képviselőkkel ápolt jó kapcsolat is, melynek az idők során komoly haszna mutatkozott, nem különben a bel-és külföldről érkező missziói munkások közreműködéséből.

Mindezeket megismerve, köszönjük nagytiszteletű asszony eddigi munkáját, melyet gyülekezetünkért végzett és Isten áldását kérjük családi életére és további gyülekezeti munkájára egyaránt.

Végezetül csak ismételni tudom azt, amit a 2003-as beiktatáson, gondnoki köszöntésemben kihangsúlyoztam, Lukács ev. 22. fejezet 26. verse alapján: „…aki vezet, olyan legyen közöttetek, mint aki szolgál.”- mondta Máthé Attila.

A visszaemlékezést követően a gyülekezet nevében Bognár Béla főgondnok köszöntötte Závodi Zsuzsannát, a Kálvin János parki gyülekezet lelkészét 15 éves veszprémi szolgálata alkalmából. Závodi Zsuzsanna 1998. szeptemberéig a Kiskunhalasi Református Gyülekezetben és a kiskunhalasi Szilády Áron Református Gimnáziumban szolgált. 1998. őszén hívta meg a veszprémi gyülekezet beosztott lelkészének. 1999-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen vallástanári diplomát, majd 2002-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberi végzettséget szerzett. 2003-ban a Egyházközség meghívására elfoglalta az újtemplomi körzet lelkészi állását.

"Kedves Zsuzsa, kedves Nagytiszteletű Asszony!

A Mindenhatónak hálát adva a múltért, és megköszönve hogy adott erőt, kitartást a szolgálatodhoz. Nagy szeretettel köszöntelek mindazoknak a nevében, akiknek többsége itt ül a templomban, és akiknek lelki vezetőjük vagy, akiknek Te viszed el a krisztusi vigasztalást, akiket rajtad keresztül szólít meg az Úr, akiknek programokat, élmény teli együttléteket szervezel, akiket egymásra és a környezetükre figyelő közösséggé, gyülekezetté szerveztél. Köszöntelek a presbitérium nevében a közismert páli életprogrammal, amit a Filippi 3.14-ben így olvashatunk: „...de egyet cselekszem: azokat amik hátam mögött vannak elfeledve, azoknak pedig, amik előttem vannak, nekifeszülve, célegyenest futok, hogy elnyerjem az onnan felülről való elhívás koszorúját…” 

A gyülekezet ajándékát Bognár Béla főgondnok és Hajdáné Velegi Ildikó, a Kálvin János parki Gyülekezet gondnoka adta át. 

Závodi Zsuzsanna válaszában három eseményt emelt ki az elmúlt évek eseményeiből: 10 évvel ezelőtti beiktatását, amikor első gyermekét várta; a Molnár Mária misszionárius életéről szóló előadást és kiállítást 2012. júniusában; valamint a Hejcén 2002-ben megszervezett ifjúsági tábort. A gyülekezet jelene is ezekből a sokszínű és gazdag emlékekből áll össze. "Istené a dicsőség, hogy együtt szolgálhattam veletek!"- mondta a lelkésznő. 

A gyermekek és a gyülekezeti ifjúság zenével és versekkel köszöntötte a lelkésznőt. 

Haluza János vetítést tartott a templom és a gyülekezet elmúlt 15 évéről, képekkel megidézve egy-egy emlékezetes eseményt. Megköszönte, hogy a gyülekezet befogadta családját, nemcsak lakást hanem otthont biztosítva számukra, és a gyülekezetben nemcsak testvérekre, hanem barátokra is találhattak. Megköszönte a gyülekezet tagjainak a sok segítséget, szeretetet és törődést, amit a hétköznapokban kap a lelkészcsalád.   

Závodi Zsuzsanna elmondta, hogy a templom építését annak idején megszervező, koordináló, azért sokat dolgozó gyülekezeti tagok részére emléklapot és emlékplakettet adományoz a gyülekezet, köszönete kifejezéseként. A plaketteket és az emléklapokat Závodi Zsuzsanna lelkész és Hajdáné Velegi Ildikó adta át. 

Nagytiszteletű Niederhoffer Zoltán

1996-tól a Veszprémi Református Egyházközség presbitériumának elnök lelkésze. Az új templom építési folyamatának előkészítését és az építési folyamatot szinte a kezdetektől vezette és koordinálta. Elnök lelkészként a presbitériumot és a gyülekezetet az együttműködés útján vezette, az építkezés folyamatáért és annak eredményéért viselte a felelősséget. Az új templom létrehozását követően a presbitériummal közösen kialakította annak missziós körzetét, és gondoskodott a templom folyamatos működtetésének anyagi és személyi feltételeiről. A gyülekezet köszönete és elismerése kifejezéseként "A Gyülekezetért" emlékplakettet és emléklapot adományozott nagytiszteletű Niederhoffer Zoltán részére, a veszprémi új református templom és parókia építési munkálatainak előkészítése, felépítése, valamint folyamatos működtetése során tanúsított felelősségteljes, áldozatkész és önzetlen munkájának elismeréseként.

Máthé Attila

Máthé Attila a Veszprémi Református gyülekezet presbitere. A gyülekezet főgondnoka volt 1995-től 2011-ig. Gondnoki időszakára esett a templom építés előkészítése és az építkezés. Az ezzel járó folyamatos adminisztratív és szervezési feladatokat nagy türelemmel és sok energiával végezte hosszú éveken át. Presbiter társait és a gyülekezetet folyamatosan irányította és motiválta az aktuális feladatok elvégzése érdekében. Gondnoki időszaka alatt különös figyelmet fordított arra, hogy a nagytemplomi gyülekezet és az újtemplomi gyülekezet működtetésének személyi és anyagi feltételei biztosítva legyenek. A különböző építési, javítási, kertészeti munkák elvégzésében gondokként általában maga is tevőlegesen részt vett, ezzel is példát mutatva a gyülekezet számára. Napi munkájában a két gyülekezet közötti egyensúly megteremtésére törekedett, a felmerülő problémákat nagy türelemmel és szeretettel oldotta meg. Gondos munkájának köszönhető, hogy a súlyos gyülekezeti kölcsön törlesztés határidőit be tudta tartani a gyülekezet. A gyülekezet köszönete és elismerése kifejezéseként "A Gyülekezetért" emlékplakettet és emléklapot adományoz Máthé Attila részére, a veszprémi új református templom és parókia építési munkálatainak előkészítése, felépítése, valamint folyamatos működtetése során tanúsított felelősségteljes, áldozatkész és önzetlen munkájának elismeréseként.

Szabó Imre 

Szabó Imre 1995-2011 között a veszprémi református gyülekezet presbitere és építési gondnoka volt. Építési gondnoki időszakának kezdetére esett az új templom építési munkáinak előkészítése és a templom felépítése. Az előkészítés során tárgyalt a tervezőkkel, a különböző hivatalokkal, szakhatóságokkal. Az építkezés engedélyezését követően árajánlatokat kért be a kivitelezőktől, tárgyalt a szakipari vállalkozókkal, értékelte ajánlataikat és a legjobbakat kiválasztva javaslatot tett a szerződések megkötésére. A kivitelezés két éve alatt szinte naponta felkereste a munkaterületet, és a kivitelezőket a helyszínen irányítva és ellenőrizve ellátta a műszaki ellenőri feladatokat. A templom felépítését követően hosszabb időn át rendszeresen ellenőrizte az épület különböző részeinek, berendezéseinek a működését. Felelősen képviselte a gyülekezetet a városi és az egyházkerületi találkozókon, gyűléseken. A gyülekezet köszönete és elismerése kifejezéseként "A Gyülekezetért" emlékplakettet és emléklapot adományoz Szabó Imre részére, a veszprémi új református templom és parókia építési munkálatainak előkészítése, felépítése, valamint folyamatos működtetése során tanúsított felelősségteljes, áldozatkész és önzetlen munkájának elismeréseként.

Egy presbiter testvérünk közel két évtizede sokat munkálkodik a gyülekezetben, mind a Dózsa György úton, mind az Kálvin János parki gyülekezetben. Munkáját szerényen, odaadással, szeretettel végzi, amellyel példát mutat gyülekezetünk számára. Kérése volt, hogy neve ne hangozzék el a nyilvánosság előtt. Kérését tiszteletben tartjuk. Munkáját megköszönjük, további jó egészséget kívánunk neki, hogy továbbra is munkálkodhasson az Isten dicsőségére és a veszprémi gyülekezet épülésére. A számára készített plakettet és emléklapot egy későbbi időpontban adjuk át.    

Juhász Lórándné

Juhász Lórándné 1995-től 2011-ig látta el a református egyházközség Dózsa György út 22. alatti irodájában az adminisztrációs feladatokat. Ezek közé tartozott az új templom építésének előkészítése, valamint az építkezés időszaka alatt keletkező iratok, számlák, szerződések rendszerezése, feldolgozása, továbbá kimutatások és elszámolások elkészítése a gyülekezet vezetése és a különböző hivatalok számára. Feladatának éveken át fáradhatatlanul és odaadóan tett eleget. A gyülekezet köszönete és elismerése kifejezéseként "A Gyülekezetért" emlékplakettet és emléklapot adományoz Juhász Lórándné részére, a veszprémi új református templom és parókia építési munkálatainak előkészítése, felépítése, valamint folyamatos működtetése során tanúsított felelősségteljes, áldozatkész és önzetlen munkájának elismeréseként.

Rácz-Fodor Katalin grafikusművész

Rácz-Fodor Katalin kiskunhalasi grafikusművész a templomunkban található Krisztus-mozaik tervezője. Szerteágazó művészi tevékenysége mellett jelenleg a Kiskunhalasi Református Kollégium intézményei számára végez tervező grafikai munkákat. A Krisztus-mozaikot tervei alapján 2009 nyarán angol, skót, wales-i, holland, német, francia, dél-afrikai, kenyai, szingapúri és magyar diákok készítették el egy hét alatt. Köztük voltak a kiskunhalasi református gimnázium diákjai is. A gyülekezet köszönete és elismerése kifejezéseként emléklapot adományoz Rácz-Fodor Katalin részére, a Krisztus-mozaik megtervezéséért, a Kiskunhalas és Veszprém közötti testvéri kapcsolatok erősítéséért, valamint munkája elismeréseként. A művésznő nem tudott részt venni az ünnepségen, ezért az emléklapot későbbi időpontban adjuk át a részére. 

Ezt követően szeretetvendégségre került sor a kertben.

Soli deo gloria!