Balogh Ferenc (édesapám) 1989 óta
végzett rendszeres kántori tevékenységet a veszprémi ref.
gyülekezet istentiszteletein. Az első 8 évben a nagytemplomban
szolgált (felváltva Török Gyulával), majd 1997-től a megalakuló új lakótelepi gyülekezet Báthory iskolai „prédikáló
állomásán”. Évekig három, vasárnapi istentiszteleten
játszott. Kora délelőtt a Báthory alkalmon, majd a 10 órás nagy
templomin és este 6-kor a gyülekezeti teremben tartott igehirdetésen.
Az új templom átadása után (1999) a kántori teendőket szétválasztották. Édesapám az új templomi gyülekezet kántora lett. Először a megörökölt szintetizátoron, majd egy holland gyülekezet által ajándékozott 2 manuálos templomi orgonán játszott hétről-hétre. Szolgálatát nagy figyelemmel, kitartással, hittel és kötelességtudóan végezte egészen 2007 évi búcsúztatásáig. Alig volt olyan alkalom vasárnap, ünnepnap, esküvő, temetés ahol nem volt jelen. Hiányzása kizárólag egészségügyi okokból fordult elő. 76 évesen úgy gondolta, hogy átadja a staféta botot a fiatalabb generációknak és ő csak helyettesítést – alkalomszerű kántorizálást – vállal.
Vérkeringése miatt
ujjai hamar elgémberedtek, elfáradtak és úgy érezte nem tud a
feladatnak az általa vállalt maximumon megfelelni. 2007 évi búcsúztatóján az általa
vezetett Táborállás amatőr kiskórus műsorral búcsúztatta, és
Závodi Zsuzsanna lelkész a presbiterekkel és az alkalmon részt vett
gyülekezeti és családtagokkal együtt köszönte meg évekig tartó
áldozatos szolgálatát. A búcsúztatóról videó felvétel is
készült, amely archiválás céljából hozzáférhető. /Balogh
Ádám/

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése